A millenniumi ünnepségekre készülve 1885-ben merült föl egy Csanád vármegyei múzeumnak Makón való létrehozása. Hosszú szünet után 1943-ban néhány teremet kapott az összegyűjtött muzeális anyag, de a háborúban ez is megtizedelődött. A makói múzeum 1950-ben alakult meg, gyűjtő területe a makói járás tizenhat községére terjed ki.

József Attila Múzeum, Makó Létrejöttek az alábbi gyűjtemények: néprajzi (16 000 db), amelyben népi festett bútorok, népi viseletek, mezőgazdasági- és háztartási eszközök, kézműves műhelyek stb. találhatók; az irodalmi (2176 db), gazdag József Attila relikviákkal; a helytörténeti (1000 db); a képzőművészeti (4114 db), az 1920-as évek és az 1970-80-as évek művésztelepeinek alkotásaival, valamint a történeti arcképtár. Utóbbiban Mária Teréziát, Erzsébet királynét, Deák Ferencet, Kossuth Lajost, alispánokat, főispánokat ábrázoló festmények láthatók önálló kiállításon is.

A könyvtári gyűjteményben (14 000 db) helyi kiadványokon túl gazdag néprajzi, irodalomtörténeti (József Attilára vonatkozó), és helyi sajtó anyag található. A múzeum rendelkezik még természettudományi (96 db), fotó (7000 db), adattári (3000 db) és történeti dokumentációs (11 000 db) gyűjteménnyel. A múzeum korábban egy polgárházban működött, de a növekvő gyűjtemény elhelyezésére kicsiny lett az épület. Makó városa egyszerre három múzeumot épített: 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely az Espersit ház, 1980-ban nyílt meg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a makói hagymás ház, 1981-ben avatták föl a múzeum új főépületét.

A múzeum udvarán skanzen létesült: makói hagymásház, kovács-bognár műhely, asztalos műhely, putri, hambárok, gabonáskasok kerülnek itt bemutatásra. A főépület emeletén a város történetét bemutató állandó kiállítás, a földszinten időszaki kiállítások láthatók.