Kategória: Egyéb

A Maros mintegy 30 kilométer védett árterét vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt erdők és ligetek alkotják. A román oldal is természetvédelmi terület (Maros-ártér Naturpark). A Maros partján elsősorban fűz- és nyárfaligetek, bokorfüzesek találhatók. Gyakori a közönséges kakaslábfű, a törpekákás, a hamvas szeder, a subás farkasfog, a fakasalma, a nagycsalán és a tarackbúza. A parti löszfal különlegesen ritka élőlénye a nyelesszemű légy. A folyóban a hazai halfajták többsége megtalálható. Ritka, védett, bennszülött faj a homoki küllő, a selymes durbincs, a magyar és a németbucó. Megtalálható a kőfúró csík és a menyhal is a Marosban. Jellegzetes puhatestű állata a bánáti csiga.

A Maros a 19. század végéig az ország legfontosabb szószállító víziútja volt. A nagy kockákra vágott kősót kincstári hajókon szállították az erdélyi Marosújvár felől Aradra és Szegedre. A Marosi sószállító utat Gyulafehérvár és Szeged között 24 állomásra osztották, ahol általában sóraktárakat is létesítettek. Makón a Dessewffy tér közepén lévő füves rész (Hősök parkja) és a mai gimnázium telke adott helyet az 1754-ben épült monumentális sóháznak és sópajtának, amelyeket az 1870-es években bontottak le. A Maroson leúsztatott só kirakodása után a hajókat vissza kellett vontatni, ezért a Maros-meder mellett hajóvontató utat, az úgynevezett Ficsorjárást alakították ki. A hajókat lovakkal vontatták folyásirány ellenében, de ha kilépett a folyó a medréből, akkor emberi erővel, néha rabokkal vontatták, amelyek Szegedtől Apátfalváig két nap alatt értek föl a Maroson.

A 4,8 kilométer hosszú Maros-parti túraösvényt (kerékpárösvényt), ami Makót és Apátfalvát köti össze, 2020-ban alakították ki, és helyi önkéntesek, civilek tartják rendben. Az ösvény a Liget utcai vasúti átjárónál kezdődik (Zöld jelzés), majd a Kalandparkon át a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén folytatódik Apátfalváig, érintve a különleges szépségű bányatavakat és a Lúdvári szigeteket. A túrázók 11 információs tábla segítségével ismerhetik meg a táj, valamint az élővilág jellegzetességeit. 2022-ben a túraösvényen pihenőhelyet alakítottak ki, amelyet Mendei Árpád lokálpatrióta természetjáróról, a város díszpolgáráról neveztek el. A paddal szegélyezett pihenőhelyen elhelyezett emléktáblán olvashatjuk Mendei tanár úr kedvenc idézetét. A kültéri plasztika vándorbotra akasztott tarisznyát formáz, a botra rögzített 12 kis méretű emléklap a gazdag életút állomásait idézi fel. A helyi civilek minden évben Mendei Árpád Emléktúrával ünneplik a gyaloglás világnapját.

A Maroson 1894-ben közúti híd épült, ami a bánáti-torontáli területeket kötötte össze az Alfölddel. A közúti híd Csanád vármegye első vasbeton szerkezetű hidja volt, amit Zelinski Szilád tervezett, pillérei ma is láthatók a folyóban. A felépítmény a második világháború alatt semmisült meg: a háború idején aláaknázták, de véletlenül, egy villámcsapás következtében robbant fel 1940-ben. Mivel egyik része Magyarországhoz, a másik Romániához tartozott, nem építették újjá. (A hídtól nem messze, közvetlenül Magyarcsanád alatt láthatóak az 1903-ban, Kossalka János tervei szerint épült vasúti híd pillérei. Utolsó elemét 1956-ban szállították el.) Az egykori közúti híd magyar oldalán homokkitermelés zajlik, ahol szivattyúzással nyerik ki a mederből a rendkívül jó minőségű homokot.

Makó fürdőkultúráját meghatározta a Maros közelsége. Az első fából készült fürdőházat az 1850-es években építették a Maroson. A szabadvízi partfürdőzés a mai strand területén, az úgynevezett Lúdvár területén kezdődött meg 1892-ben, és azóta folyamatos. Itt működött a történelmi Magyarország első folyami strandja. A strand az 1970-es árvízig széles, homokos partjával és évszázados fáival a makóiak legnépszerűbb pihenő- és rekreációs helye volt. Jelenleg a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően egyre többen látogatják.

A legnagyobb fürdőház 1912-ben épült Németh Andor városi főmérnök tervei szerint. Mivel a folyó a makói part felől akkor még nagyon sekély volt, a fürdőházat a túlsó, kiszombori parthoz közel kötötték ki. Hogy a hatalmas faépítményt biztonságosan meg lehessen közelíteni, egy 138 méteres tutajhíddal kötötték össze a parttal. Mivel akkor még nem volt közös fürdőzés, külön részt alakítottak ki a férfiaknak és a nőknek. Az öltözőbódékkal körbevett férfi és női medencék fenékkosarasak voltak, ami azt jelentette, hogy az aljuk deszkázott volt, és a folyásirány felöli oldalukon átfolyt a víz. A fürdőházat minden szezon végén szét kellett szedni és a partra kellett emelni, hogy megvédjék a jégzajlástól.

Érdekesség: a férfiak és nők a 138 méter hosszú hídon is el voltak különítve egymástól. Nem csak a gyaloghíd oldalait fedte palánk, de a közepén is el volt választva, hogy a fürdőruhás nők és férfiak ne láthassák meg egymást. A makói népnyelv az átjárót gyorsan elnevezte „Sóhajok hídjának”.

Az ország leggyorsabb folyású folyója Erdélyben, Marosfő község közelében ered, és Szeged alatt torkollik a Tiszába. Magyarországi szakasza 48 km, Nagylak és Apátfalva közötti 18 km-es szakaszon határfolyó. Mozgó államhatár, ami azt jelenti, hogy évente felmérik a medrét, és a hajózási út középvonalában állapítják meg az államhatárt. Ezen a szakaszon sok szigetet és homokporondot épít. A mederből kitermelt építési homok minősége a legjobbak közé tartozik, iszapja 1961 óta gyógyiszap. AMakónál az átlagos vízhozama 155 köbméter másodpercenként.

A Maros-parton található terület kivételes természeti jelentőségű, ugyanakkor komoly kultúrtörténeti szereppel is bír. A Makó közvetlen közelében található Csordajárást korábban legelőként hasznosították. Az állattartás csökkenésének következtében a legelő jelleg egyre inkább háttérbe szorult és kaszálóként hasznosult, amit szántók és gyümölcsültetvények váltottak fel. Az 1980-as évektől a makóiak kiskerteket létesítettek itt. Napjainkra a gyümölcsösök eltűntek az öblözetből, és keskeny erdősávokkal tarkított szántók, rétek valamint kiskertek tagolják a területet. A folyó és a gát mentén fűz-nyár ligeterdők találhatók. Az erdősávok egyik fontos állományalkotó fafaja a kocsányos tölgy. Védett állatai közül említésre méltó a bőrfutrinka, a szarvasbogár, a sápadt éjcincér, a hengeres szalmacincér, a szalmacincér és a macskahere cincér. A makói csordajárás faunisztikai ritkasága a bozontos cserjecincér előfordulása.

A Korona Szálló Makó belvárosában, a Széchenyi téren található. A város legszebb eklektikus épülete. Makó forgalmas vásártartó helyén országos jelentőségű utak találkoztak, a vendégek kiszolgálására már a 18. század végén Nagykocsma épült. A Korona maga négy különböző szakaszban épült, 1855 és 1967 között.

A korábban fogadóként, majd szállodaként üzemelő épület 1854 és 1929 között épült, folyamatosan változva és formálódva Makóval. A szellemi élet egyik központja volt: sűrűn adott helyet vitaesteknek, előadásoknak és zenés rendezvényeknek.

A város művelődéstörténetében a Korona fontos szerepet töltött be.

Itt lakott Tömörkény István 1877 és 1880 között, itt muzsikált Fátyol Mihály, a neves cigányprímás és gyakran tartózkodott itt Diósszilágyi Sámuel és Görbe Sámuel. Itt alakult meg a Márciusi Front nevű párt is 1937-ben és a Korona Szállóban megrendezett irodalmi esteken Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza és Erdei Ferenc is részt vettek.

Az épületben jelenleg a Korona Üzleti és Szolgáltató Központ működik, kulturális eseményeknek, koncerteknek, előadásoknak, bálaknak sőt még esküvőknek is helyet biztosít.

A Makói Termál- és Gyógyfürdő Hagymatikum, – a fürdők fürdője – egy élmény-, gyógy- és wellnessrészlegekkel is rendelkező fürdőkomplexum a belváros szívében, Makó legjelentősebb turisztikai vonzereje. Az először 1956-ban felszínre hozott termálvízre öt évvel később épült első ízben kiszolgáló épület. Az eredetileg főként tisztasági célokat szolgáló strandfürdő a rendszerváltás után fokozatosan átalakult, előbb a gyógyászati részleg épült ki, majd a 2000-es évek óta a városvezetés már központi kérdésként tekintett a fürdő bővítésére és élményelemekkel való felruházására, lévén ettől a vendégforgalom megnövekedését és a turizmus meghonosítását várták. Az egyedülálló organikus épületegyüttes legnagyobb, 2012 januárjában átadott részét Makovecz Imre, a kortárs magyar építészet legismertebb alakja tervezte.

1956-ban történtek az első kútfúrások, a termálkútból 993 méter mélyről 41 °C-os alkálihidrogén-karbonátos víz tört föl. Az első években csak tisztasági célokat szolgált, a helyiek néplavórként emlegették.

1990 óta az ide látogatóknak lehetőségük van igénybe venni elektromos- és a marosi gyógyiszap jótékony hatását kiaknázó kezeléseket.

2002. április 18-án átadták a Makovecz tervei nyomán megvalósult, hullámfürdővel, vadvízzel, gejzírrel, gombákkal, ülőpados hidromasszázzsal és buzgárral ellátott szabadtéri élménymedencét. 2004. június 4-ére elkészült a szabadtéri csúszda és a hozzá tartozó feszített víztükrű érkező medence.

Az épület látványát meghatározza a két torony által határolt hatalmas kupola, melynek üvegcsúcsa koronát idéz. Az élménymedencetér számos 29 kisebb mellék- és egy nagy kupolát ötvöz. Azépület belsejében egy tíz méter magas organikus életfa-oszlop található.

A Makói Hagymatikum Fürdő legújabb része 2024. március 24-én nyílt meg, Atlantisz mitikus világát idézve szoborcsoportokkal, fényjátékokkal és filmekkel.

A makói autóbusz-állomás a Csanád vezér téren található, üzemeltetője a Volánbusz. Eredetileg 1978-ban építették; a leromlott állagú, különösebb esztétikai értékkel nem rendelkező régi épület helyén annak alapfalait is felhasználva 2010-ben Makovecz Imre tervei alapján új organikus stílusú buszpályaudvar épült.

A pályaudvar váróterme tágas, a nagy üvegfelületeknek köszönhetően világos; az üvegek fa kerete a napsugaras építészetre jellemző motívumokat használja. Az épületben korszerű utas-tájékoztatási rendszert, a sofőrök számára pihenőhelyiségeket alakítottak ki. A Makovecz-buszállomás leglátványosabb elemei a monolit betonból készült tartóoszlopok, amiket az építési területen öntöttek; egy oszlop elkészítéséhez 10 köbméter betonra volt szükség, ami két nap alatt kötött meg. Súlyuk egyenként 7,8 tonna, összesen 44 darab található belőlük az épület két oldalán.[7] A korábbi fűrészfogas beállás helyett a beruházás befejezése után körben haladhatnak a buszok. A városban a kerékpáros közlekedés dominál,[8] a felújított autóbusz-pályaudvaron ezért nagyszámú új kerékpártárolót telepítettek.