Kategória: Egyéb

Az országzászló emlékeztet az I. világháborút lezáró igazságtalan békediktátumra, melyet Magyarország kénytelen volt aláírni. Makón a Turul Szövetség kezdeményezte országzászló felállítását 1933-ban. Az emlékművet Loós Károly tervezte, és 1942-ben készült el. A II. világháborút követően az emlékműről a kettőskeresztet és a turulmadarat eltávolították, majd 1947-ben lebontották. Az emlékművet az épített környezet által megkövetelt arányosított és újra gondolt formában 2017-ben újraállították.

Az új országzászló – az eredetinek megfelelően – egyenlő oldalú háromszög alaprajzú, körüljárható. A zászlórúd kiemelt, világos, nemes csiszolt beton kőburkolatú talapzaton áll, melyet téglaburkolatú mellvéd szegélyez, a mellvédet tört fehér műkő plasztika koronázza.

A Városi Piac helyi alapanyagokra alapozott, helyi termelők piacra jutását segíti Makó város belterületén, a 6900 Makó, Deák Ferenc utca 41/A. szám alatt.

Az árusító terület komplex háttér-infrastruktúra fejlesztése néhány éve valósult meg csarnokfelújítással. Nagy területen fedett, az árusítófelületeket modernizálták, az árusítás és a vásárlás feltételeit egyaránt javították, komfortosították.

A Városi Piac felújításával a helyi gazdák modern és kényelmes körülmények között értékesíthetik terményeiket, a helyiek és a turisták is szívesen járnak ide vásárolni.

Hetente háromszor van nyitva a piac az árusítani és vásárolni vágyók előtt.

A mostani épület helyén 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. Ezt az épületet felhasználva 1839-ben Giba Antal, a város jeles mérnöke a XVIII. századi épület felhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az „új” megyeházat, a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően az északi irányban tovább bővítve. A főhomlokzata 76 méter hosszú, középső részén hat zömök pilléren nyugvó oszlopcsarnok látható. 1929-ben Tarnay Ivor alispán háromszintes szárnyépülettel bővítette. 1950-ig szolgált Csanád vármegye székhelyeként, majd a városi tanács, 1990 után az önkormányzat használja. Az épület oldalkertjében található Hollósy Kornélia szobra. A városháza falára 1999-ben felavatott emléktábla került, a város újratelepülésének 300. évfordulója előtt tisztelegve. 2000. május 7-én, a Városnapon helyezték el a timpanonon a városi címert színes, mázas terrakotta stílusban. A korábbi vármegyeháza – ma városháza – műemléki védettséget élvez.

Az ország egyik legszebb klasszicista megyeházaként szokták emlegetni. Makó városának pedig egyik legértékesebb világépítészeti emléke.

Makó egykori zsidó közössége az Alföld legősibb és egyben legjelentősebb közössége volt. Ma már csupán az ortodox zsinagóga áll, amelyet 1895 körül építtettek romantikus stílusban.

Külső mérete 9,30×20 méter. A homlokzathoz két toldalék kapcsolódik, a kórus feljáró és az udvari bejáró. Előtte féltetős belépő található. Belső udvarában emlékpark található a mártírok emléktábláival.

Belsejében téglából készült emelvényen áll a kovácsoltvas ráccsal körülvett bima, vagyis a Tóra-olvasó asztal. A Tóra emelvényt a zsinagóga keleti falához építették. A fal díszes festésén Júda oroszlánjai láthatók, mancsukban Mózes kőtábláit tartva. A mennyezetre arany csillagokat festettek, amik az égboltot jelképezik. Az épület belseje később kettős karzattal bővült.

A mellette lévő épülettel – melyben többek között a téli imaterem volt – szoros egységet alkot. Jellegzetessége kétszintes női karzata, valamint a még helyreállításra váró rituális fürdő (mikve). Az újraszentelt zsinagóga az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelye, ahol évente egyszer, a csodarabbiként tisztelt Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet tartanak.

Az épület az 1990-es évekre igen rossz, közel életveszélyes állapotba került. 1999-ben döntés született helyreállításáról. A zsinagóga felújított épületét 2002. március 10-én adták át.

A millenniumi ünnepségekre készülve 1885-ben merült föl egy Csanád vármegyei múzeumnak Makón való létrehozása. Hosszú szünet után 1943-ban néhány teremet kapott az összegyűjtött muzeális anyag, de a háborúban ez is megtizedelődött. A makói múzeum 1950-ben alakult meg, gyűjtő területe a makói járás tizenhat községére terjed ki.

József Attila Múzeum, Makó Létrejöttek az alábbi gyűjtemények: néprajzi (16 000 db), amelyben népi festett bútorok, népi viseletek, mezőgazdasági- és háztartási eszközök, kézműves műhelyek stb. találhatók; az irodalmi (2176 db), gazdag József Attila relikviákkal; a helytörténeti (1000 db); a képzőművészeti (4114 db), az 1920-as évek és az 1970-80-as évek művésztelepeinek alkotásaival, valamint a történeti arcképtár. Utóbbiban Mária Teréziát, Erzsébet királynét, Deák Ferencet, Kossuth Lajost, alispánokat, főispánokat ábrázoló festmények láthatók önálló kiállításon is.

A könyvtári gyűjteményben (14 000 db) helyi kiadványokon túl gazdag néprajzi, irodalomtörténeti (József Attilára vonatkozó), és helyi sajtó anyag található. A múzeum rendelkezik még természettudományi (96 db), fotó (7000 db), adattári (3000 db) és történeti dokumentációs (11 000 db) gyűjteménnyel. A múzeum korábban egy polgárházban működött, de a növekvő gyűjtemény elhelyezésére kicsiny lett az épület. Makó városa egyszerre három múzeumot épített: 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely az Espersit ház, 1980-ban nyílt meg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a makói hagymás ház, 1981-ben avatták föl a múzeum új főépületét.

A múzeum udvarán skanzen létesült: makói hagymásház, kovács-bognár műhely, asztalos műhely, putri, hambárok, gabonáskasok kerülnek itt bemutatásra. A főépület emeletén a város történetét bemutató állandó kiállítás, a földszinten időszaki kiállítások láthatók.

1952-ben már létezett egy könyvtári gyűjtemény, mely folyamatosan bővült. ezért 1969-ben ennek hatására a mai helyén került sor az akkor könyvtár alapkőletételére. Az akkori tervek alapján főként üveg és alumínium kerül majd felhasználásra az épület kivitelezésekor.

Az 1970-es évek közepén páratlan fejlődésnek indult a könyvtár; folyamatosan bővült az állomány, nőtt az olvasói létszám (legmagasabb aránnyal az ifjúsági olvasók bírtak), állandósult a tájékoztató szolgálat, a helyismereti gyűjtemény anyagát lyukkártyás rendszerben tárták fel, megkezdték néhány helyismereti kiadvány előmunkálatait.

Rendszeressé váltak az író-olvasó találkozók, felolvasó estek, előadások, játékdélutánok.

1973. szeptember 22-én nyitott meg a zenei részleg 118 hanglemezzel és idegen nyelv tanulást segítő lemezekkel.

Az évek alatt tovább bővültek a szolgáltatások: integrált könyvtári rendszer bevezetése, CD-ROM állomány kialakítása, folyamatos fejlesztése, internet-olvasóterem kialakítása, informatikai tanfolyamok szervezése, előadássorozatok megtartása fémjelzik az intézményben folyó munkát.

Az épület állaga az évek folyamán folyamatosan romlott, a kötetállomány egyre bővült, ezért igény volt arra, hogy a egy új, modern épületet építsenek, mely méltó helye a közművelődésnek.

Makovecz Imre tervei alapján 2018-ban adták át a ma látható épületet.

851-től csak egy négyosztályú magángimnázium működött Makón, az is csak 1872-ig. Megszűnésével a város világi középfokú oktatási intézmény nélkül maradt, ezért az 1875. augusztus 9-én tartott közgyűlés határozata értelmében a református gimnázium más felekezethez tartozó diákok számára is látogathatóvá vált. Ezen intézmény 1880-ig működött.

A 400 négyzetméter alapterületű telken 8 iskolatermet 4 kisebb termet egy 140 négyzetméter alapterületű rajztermet, egy 72 négyzetméteres előadótermet, valamint több kisebb szertárt helyeztek el. Tanári könyvtár, ifjúsági könyvtár, igazgatói iroda, tanári szoba is kialakításra került. Az épületben tornacsarnok is helyet kapott mellékhelyiséggel. A gimnázium biztosította a helyet az ötszobás igazgatói lakásnak és a két kisebb szolgalakásnak. Ezen gimnázium ünnepélyes felavatására 1895. szeptember 15-én került sor.

A gimnázium 1950-ig a Csanád vezér, utána 1955-ig az Állami Szántó Kovács János Általános Gimnázium nevet viselte.

Az épület jelenleg is gimnáziumként funkcionál, benne a Makói József Attila Gimnázium működik. Alaptevékenysége nappali tagozatos gimnáziumi oktatás. Négy – és nyolcosztályos képzéseket indít. Az intézményben 20 osztályban 500 diák tanul. Az oktatás általános, angol nyelvi, biológia, humán, matematika, informatika, illetve mozgókép- és médiaismeret tagozatokon zajlik.

Csongrád megye 4-5 legjobb gimnáziuma közé sorolható.

A Hagymaszobor Makón található, a Belvárosban. A makói vöröshagymának állít emléket, a város egyik jelképe.

Az alkotás a város szoboremblémája. Nem általában a vöröshagymát, hanem jellegzetesen a népi nemesítéssel kialakított makói (ún. vállas) tájfajta hagymát ábrázolja művészien. Sütő Ferenc nem valóságos hagymát mintázott meg, hanem a növény lényeges szerkezeti elemeit hangsúlyozta. A megújulást szimbolizálja a két erőteljes hagymaforma, ami a sarjadó, feltörő fiatal hagymahajtásokat fogja össze. Bár utal a hagymára, de egyben nonfiguratív is.

A szobor talapzatán táblát helyeztek el, amire a következő szöveg került: „Készült a makói polgárok akaratából és abban a reményben, hogy a makói hagyma van, volt, lesz.”

A mostani Hagymaház helyén elődje állt, amelyet 1936-ban építettek modernista stílusban; nevét onnan kapta, hogy a városi hagymaegyesület tagjai emeltették, benne árucsarnok és egyesületi helyiségek kaptak helyet.

A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága.

2006 óta a szabadtéri színpad előtti térre alkalmi, mobilizálható nézőtér húzható fel, amely méreteit tekintve Csongrád-Csanád vármegye második legnagyobb ilyen jellegű nézőtere, 3000 fő befogadására képes.

Az impozáns, történelmi épület a ’20-as, ’30-as évek nagyvilági, modern luxusát idéző art deco stílusban született újjá az építészek és designerek munkája nyomán.

Így jön létre a Glorius világa: az elegáns kávéház napsütötte teraszán, a fasor összeérő lombjainak boltíve alatt ráérősen kortyolgatni a Hotel borkínálatának remekeit, vagy megízlelni a kiváló séf alkotta gasztronómiai különlegességeket. Egy könnyű séta után feltöltődni az emeleti panoráma-szaunában, ahonnan pompás kilátás nyílik a Hagymatikum egyedülálló épületére.

A szálloda épülete eredetileg 1926-ban az Arad-Csanádi Takarékpánztár székházának épült, később pedig iskolaként, illetve menzaként szolgált.